Megint Grúzia áll nyerésre a “borászat bölcsője”-versenyben
Grúzia és Irán nem győznek azon vitatkozni, hogy melyikük területén készített először szőlőből bort az emberiség. Grúzia azért vallja magának a “borászat bölcsője” titulust, mert az összes eurázsiai szőlőfajta ősének maradványait itt találták meg, azaz minden, a borászatban a mai napig használt szőlőfajta innen ered.
Ám Irán sem marad le: egy 1968-ban itt (pontosabban Irán északi részén, a Zargos-hegységben) azonosítottak 6 olyan, 7000 évesre becsült agyagtartályt, amiben a kémiai elemzések kimutatták, hogy biztosan bor tárolására szolgáltak. (Hogy ez hasonlított-e a shirazra vagy nem, azt ugye nem tudjuk, de hogy a shiraz vagy syrah szőlőfajta nem Shiraz városából, hanem francia területről származik, az már biztos.)
Most viszont újra a grúzoknak dagadhat a melle: egy nemzetközi kutatócsoport Tbilisi-től nem messze olyan kb. 300 literes agyagedényeken azonosítottak a borból származó savmaradványokat (pl borkősavat), amelyek az i.e. 6000-es évekből származnak, azaz nagyjából 8000 évesek.
Ez egész ügynek két pikáns vonatkozása is van: egyrészt a két terület között még 200 km sincs, másrészt az 1978-as forradalom óta Iránban az államvallás tiltja az alkohol fogyasztását. Ami alól ugyan vannak kivételek, de ez egy másik cikk témája.
Mik ezek az agyagedények?
Földbe ásott hatalmas tartályok, amelyekben a hordó megjelenése előtt készítették a bort. Manapság újra fedezik fel maguknak a borászok: egyrészt Grúziában szinte soha nem kopott ki teljesen az eszköztárból, másrészt a legújabb, főleg természetközeli művelésmódot folytató borászok sokat kísérleteznek az új változataival.
Itthon elsőként Franz Weninger szerzett be betonamforákat a kísérleteihez majdnem egy évtizede. Azóta már Magyarországon is készítenek hasonló tárolóedényeket, például Légli Attila Balatonbogláron, de még a Grand Tokaj elődjénél, a Tokaj Kereskedőháznál is szpottoltunk amfórás aszút Áts Károly kezei alatt. A Szent Donát Birtokon pont a múlt hét végén ölelgettünk meg néhány pirogránit gömböt, amiknek az a különlegessége, hogy kétszer olyan magas hőfokon égetik ki őket, mint a kerámiát, így a mikrooxidációt ugyanúgy biztosítani tudják a bornak, mint egy fahordó, csak nem visznek bele semmilyen ízt a fából – mivel nem abból készülnek.
forrás: The Guardian
A fotó illusztráció, nem a most megtalált leleteket ábrázolja. Forrás: Pixabay
