Repülőgép-fejlesztőt igazolt a Bodri Pincészet
Azt megszoktuk, hogy a Bodri Pincészetnél évről évre kinő valami nagyobb dolog a földből, de a lépték újra és újra el tud képeszteni mindenkit. Az idei fejlesztéseket megpróbáltuk összefoglalni egy nyitómondatban, de nem sikerült: az integrátori szerepvállalás, a környezetvédelmi fejlesztések és a digitalizáció hívószavak egyesével is több, párhuzamosan futó projektet takarnak. Méghozzá olyanokat, amik önmagukban is úttörők az országban és amelyektől legalábbis fel fog csuklani az ország borpiaca.
Integrátori szerepvállalás a Szekszárdi borvidéken
Nemcsak a 120 hektárnyi saját terület, de a környéken dolgozó többi szőlőtermelő kiszolgálását is megoldja az a 12000 (!) hl kapacitású feldolgozóüzem, amit idén adnak át Bátaszéken. A feldolgozóhoz 40.000 hektóliternyi tartálykapacitás is tartozik majd – a számok pedig azért ilyen szédítőek, mert a Bodri Pincészet integrátori szerepre törekszik. “Az utóbbi évek szőlőfelvásárlási árai annyira alacsonyak, hogy a csak szőlőtermelésből élő gazdák lassan nem tudják fenntartani a vállalkozásaikat. Ebben az üzemben megállapodás szerint fel tudják dolgozni a szőlőt, vagy ha úgy kívánják, mi elkészítjük belőle a bort, amit így jóval magasabb áron lehet értékesíteni, mint ha a gyümölcsöt adnák el. A klímaváltozás miatt pedig egyre jobb áron tudjuk értékesíteni a folyóborokat is a tőlünk délre eső országokba” – magyarázza dr. Bodri István.
“Természetesen a különleges, nagy, hordózott vörösborok a koronaékszerek, de mindig azt vallom, hogy kiváló alapanyagból, tökéletes technológiával és egy nagyon jó hordóval szinte bárki tud nagy bort készíteni. Az igazi szakmai kihívás az, ha nagyon nagy mennyiségben kell évről évre jó minőségű borokat előállítani – fejtegeti Urbán Péter, a Bodri Pincészet főborásza és szőlésze. – Ez egy óriási piac, csak nincs annyira szem előtt. Ugyanúgy megvannak a nagy nemzetközi vásárai is a lédig boroknak, csak ott nem kartonokról, hanem tartálykocsikról alkudoznak a kereskedők.”
Önvezető drónok a szőlősorok között
“A mostani, peronoszpóra-járvánnyal súlytott évjáratban például vannak szőlészetek, ahol már most 20-50%-os kárral számolnak, pedig még messze van a szüret. 6-7 naponta kellene permezetni, ami sokaknak kivitelezhetetlen – többek között azért, mert nincs annyi ember, aki el tudná végezni a munkát. A permetező drónokat sokáig azért nem tudtuk használni, mert nem létezett hozzá a megfelelő légügyi szabályozás. Ez mostanra megszületett, ám ettől még a szőlősorok közé nem tudnak bemenni a mai drónok, felülről permetezni pedig ilyen szőlőbetegségek ellen felesleges.” Urbán Péter és Bodri István ezért létrehoztak egy kutatás-fejleszéssel foglalkozó csoportot a pincészetnél, amibe programozókat, vegyészmérnököt és repülőgép-fejlesztő szakembert is meghívtak. Ha elkészül a rendszer, fel kell térképezni a sorokat, hozzá igazítani a programot és indulhatnak a drónok: ezek nem süllyednek el a sárban, maguktól visszamennek a dokkolóba töltődni és permetszerért, ráadásul éjjel is tudnak dolgozni, ami valójában a legmegfelelőbb a növénynek, pláne ilyen forró nyarakon.
Nyomonkövethetőség a fürtöktől a pohárig
A digitalizáció előtt azonban a környezetvédelmre fektetik inkább a hangsúlyt: idén a Faluhegy dűlőben állították üzembe a napelemparkot a hozzá tartozó akkumlátorparkkal. Ezen túl szeretnék minél hamarabb bevezetni a visszaváltható műanyag palackok rendszerét – ami a hagyományosan nehezen mozduló boros piacon minden bizonnyal erős felhördülést fog kelteni. “Az elmúlt években egész Európa borpiaca megszenvedte a kialakult üveghiányt: még most is hangárszámra állnak a lepalackozatlan borok szerte Európában. De ennél is fontosabb szempont a palackok súlya: szállításkor a borok súlyának nagyjából a felét csak a csomagolóanyag adja, ami óriási pazarlás a környezetre nézve. A csavarzár bevezetésekor is rengetegen tiltakoztak ellene, mostanra viszont elfogadták és megszerették a fogyasztók. Veszünk egy nagy levegőt és ebben is elsők leszünk” – jósolja Bodri István. És valóban: mi is alaposan megtapogattuk a mintapalackot: furának fura, de egyáltalán nem csúnya, sőt. Ne egy hagyományos PET-palackot képzeljünk el: egy hipermarketben messzebbről nézve fel sem tűnne, ha a szemmagasságban lévő polcon nem üvegben, hanem ilyen műanyagpalackban lennének a borok.
Visszatérve a digitalizációra: egész Európában először a Bodrinál vezetik be azt a nyomonkövetési rendszert, amivel a szőlőtől a pohárig nyilván lehet tartani a borok útját. És ha már megvan, akkor természetesen a fogyasztókkal is megosztják ezeket az információkat: a címkéken hamarosan megjelenő QR-kódokat beolvasva bárki megnézheti, hogy az adott szőlő melyik dűlőben termett, mikor és hogyan kezelték, mikor szüretelték, melyik tartályban érett. A nagy borokon nem QR-kód, hanem aranypecsét lesz, ami ugyanúgy leolvasható. Sőt: aki beolvassa, az kedvezményt is kap, amit a webáruházukban válthat be a következő borbeszerzéskor.
NFT-rendszer a trezorban
“Még csak Hongkongban létezik olyan bortrezor, amit most építünk ki – meséli Bodri István. – Egyelőre 100 olyan trezort alakítunk ki, amik nagyon nagy értékű italok tárolására szolgálnak: a tökéletes körülményeken túl állandó őrzést és bárhonnan elérhető webkamerarendszert is építünk hozzájuk. Ezeknél az italoknál a befektetés és a kereskedelem a lényeg – így akár úgy is bemutathatók, hogy meg sem kell mozdítani őket. A hosszú távú álmunk az, ahogy teljesen robotizáljuk a rendszert és úgy működjön, ahogy a süllyesztett parkolóházak, ahol csak karok mozgatják a palackokat. “
Élményre építő vendéglátás
“Nagyon óvatos becslés szerint évi 30-35000 vendég fordul meg nálunk” – ezt már Pölöte Norbert, a Bodri Pincészet vendéglátó vezetője meséli. “Tavasztól őszig minden hétvégén van nálunk esküvő, még nagyobb részt viszont a céges rendezvények tesznek ki. Az Optimus étterem pedig a koronaékszer, ahová az egyéni vendégek jönnek és ami miatt sokszor nemcsak a környékről, hanem az ország minden részéből ideutaznak. A titok a csapatmunkában rejlik és abban, hogy nagyon vigyázunk a munkatársainkra. Óriási munkával jár, hogy saját magunk neveljük ki a kollégáinkat, de ezt tartom az egyetlen útnak.
Solymos Gergely kereskedelmi vezetőnk 2008 óta dolgozik velünk, de Urbán Péter főborásszal és Rózsa Kata fejlesztésért felelős vezetővel is lassan évtizedekben számoljuk az együtt töltött éveket. Az étterem személyzetét is megtartottuk még a Covid idején is, mert a legnagyobb értékünk az ember. Így tudunk a vendégeknek olyan élményt nyújtani helyben, ami akkor is kitart, amikor a hétvégi bevásárlást intézi egy üzletben és a polcok előtt állva ezért fog Bodri bort választani.”
–
