Jó bort csinálni már nem kunszt, annál több kell!
Veretes tételmondatokhoz nem kell végigkóstolni a teljes Feind-repertoárt, elég csak leülni a egy napsütötte délelőtt Feind Zoltánnal és Bacskai Istvánnal, akik 3 éve alatt teljesen újrahúzták a Feind Pincészetet. Itt nem egyszerű fejlesztésről volt szó, hanem teljes megújulásról és léptékváltásról, amivel együtt járt, hogy a szőlészettől a palackozásig mindent le kellett radírozni. 2020-ra készült el az űrtechnológiával felszerelt üzem, amit akkor nyálcsorgatva jártunk végig és ami indokolatlanul nagynak tűnt – de olyan dinamikusan fejlődik minden, hogy mára kiderült: alultervezték.
De hogyan lehet ebben a gazdasági környezetben eladni közel 2 millió palack bort? Erre vonatkoznak azok a bizonyos veretes tételmondatok.
“Ezekből épült fel a vidámpark”
A vinotékában nyilván a 2019-es The Reason csúcsküvé palackját szúrjuk ki először, de hiába büszkék rá, hiába súlyos az üveg és gyönyörűséges a címke, István nem a csúcsokkal vagy a borász, Maxime Belrepayre szerelmetes kísérleteivel szeret dicsekedni.
Lehet csillogni és persze kell is, de nekünk az Irsai Olivér, a Cabernet rozé, a gyöngyözőborok és a Királyleányka sokkal fontosabbak – ezekből épült fel a vidámpark. – fejtegeti Bacskai István. A borfogyasztás teljes evolúcióját végig tudjuk kísérni: az Irsaitól a chardonnay-n és az olaszrizlingen át a hordózott, battonage chardonnay-ig, ami mindig óriási siker. Az éves mennyiség felét, azaz nagyjából egymillió liter bort viszont már bag-in-boxban vagy borzsákban értékesítünk. De ebben a szegmensben gurítani nagyot, ahhoz az kell, hogy mindig jobb bort adunk, mint ami az ára alapján indokolt lenne.
Na tessék, még egy tételmondat. A bag-in-boxot ugyanis kezdi valóban megszeretni a közönség, de kell is, hogy szeresse: üveg ugyanis nem lesz. Vagy ha lesz, akkor megfizethetetlen. Éppen ezért kutatnak Zoltánék minden más csomagolástechnológiai irányba: az 1,5 literes vagy a 0,75-ös borzsákot már meg is tapogattuk, de polgárpukkasztó, ám nagyon sikeres újításuk volt, hogy a gyöngyözőborokat sörcsapra köthető KEG-ekben, ma pedig már alumíniumhordókban szállítják a vendéglátóhelyekre. Nincs bepunnyadt, nyitva maradt palack, nincs kezelhetetlen mennyiségű göngyöleg, messze nincs akkora környezeti terhelés, mint a nagy súlyú, sok helyet foglaló és visszagyűjthetetlen üveg esetében.
A biztos alapokat nyújtó boroknak viszont tökéletesnek kell lenniük. Ma már nem fordul elő, hogy a szemmagasságban lévő polcokról hibás bort vesz le az ember, ezért ahhoz, hogy a vásárlók biztos kézzel a Feindet vegyék le közülük, egyszerűen jobbnak kell lennie a többinél.
20 éve igaz volt, hogy minden eldől a szőlőben, de ma már olyan tökéletes technológia áll a rendelkezésünkre, amiről akkor még álmodni sem lehetett – magyarázza Feind Zoltán. Ilyen mennyiségű, különleges minőségű szőlő nem csak megfizethetetlen, de nem is létezik. Az eszközökkel és a szaktudással viszont akár a nagyobb évjáratkülönbségeket is ki lehet küszöbölni – márpedig a fogyasztók túlnyomó többsége ezt keresi. Ha egyszer kóstolt egy Feind-bort és ízlik neki, akkor újra azt szeretné inni, “nem akar szenvedni.” Biztos minőségű és jó árú borokra pedig nagy szükség lesz, mert hiszünk abban a piaci jóslatban, hogy a nemzetközi borok, amikkel eddig versenyeznünk kellett, az elszálló EUR-HUF árfolyam miatt ki fognak kopni a retail-üzletek polcairól.
A lendületnek tehát továbbra sem szabad csillapodnia, hiszen 2021-ről 22-re megduplázták a forgalmukat és 2023-ra ugyanígy számolnak. A tárolókapacitást viszont ezzel kinőtték, hiszen 120 hektár saját és ezen túl szükség szerint a közvetlen környékről, integrált területekről vásárolt szőlőt dolgoznak fel. Az utóbbi években évente 10 hektár szőlőt telepítettek újra – ebből kicsit engedtek és évi 2 hektárt újítanak meg. A kulcsszó az, hogy szüretkor a szőlőnek a tőkéről egy órán belül a présbe kell kerülnie.
Nem beszélve az ellennyomásos töltősor beszerzéséről, hiszen az első 20.000 palack tankpezsgőjüket zajos siker és hatalmas kereslet fogadta, ám azt egyelőre egy kamionban működő, mobil töltőgéppel palackozták, ami viszont fenntarthatlanul drága megoldás – bár kétségkívül olyan látványos, hogy belépődíjat lehetne szedni a élményért cserébe.
Szerencsére Zoltán fejében általában öt évre előre körvonalazódnak a víziók, amelyek rendre meg is valósulnak, így ha valakiket nem féltünk az előttünk álló nehezített pályától, az a Feind.
